A századforduló idején az akkor 25 ezres lakosú Zenta egyenlő rangúnak számított Zomborral és Újvidékkel. A lélekszám ma sem haladja meg az akkorit. Látványos változások következtek, ekkor épült föl a város központi magja, elegáns eklektikus paloták formálták át addigi képét. Ebben az eseménydús korszakban, a 20. század elején az üres telkekre kerültek a szecessziós épületek, majd ezek tették teljessé a városközpont máig változatlanul fönnmaradt látványát. Habár csupán néhány házat emeltek az új építőművészet szellemében, ám ezek több irányzatot képviseltek: a magyar változatot, a bécsi geometrikus szecessziót és a münchenit. Az újdonságok nagyvárosi arányokat és különös hangulatot is varázsoltak az alföldi városkába.

Alig évtizednyi időt ölel át az új stílus szárnyalása. Lajta Béla (1873–1920) tűzoltó laktanyája 1904-ben épült föl, a következő évben pedig megtervezte a Szlávnics-házat. Megnyerte a gimnázium bővítésére kiírt pályázatot, mégsem bízták rá a munkát, hanem átvéve elképzeléseit, a megvalósítást már egy helyi építészre bízták. Lajtát ezekben a munkáiban és alkotó-tevékenységének kezdeti szakaszában Lechner Ödön szellemisége vezette. De nem csak a mester utódjának számított, hanem továbbfejlesztette példaképe szecessziós elgondolásait. Lajta a századfordulós magyar építőművészetben a népi díszítőművészet motívumait alkalmazó irányzat egyik vezető egyénisége lett. Szerencsés körülmény, hogy a Royal Szálló megépítésével a közeli Szegedről érkező Magyar Ede is letette kézjegyét. A szecesszió fölsorolt drágakövei mellett a belvárosban több polgárház viseli homlokzatán az irányzat stílusjegyeit. Ezek talán önmagukban nem számítanak értéknek, de fontos tényezők az urbánus környezetben.

Zenta főterének leglátványosabb épülete a városháza, mely magasba szökő hatalmas tornyával messziről hívogató tájékozódási pont. Terpeszkedő jelenlétével a tér körüli építkezések megtorpanásának furcsa mementója is. A teret szegélyező emeletes házak jó része már nem épülhetett meg, mert a század eleji látványos fejlődés megállt. A városmag kialakítása éppen csak elkezdődött, amikor a nagyvárosi léptéket képviselő szecessziós alkotással, a városháza megépültével hirtelen véget is ért. A háború küszöbén, 1914-ben épült föl ez a monumentális, ám kissé esetlen közigazgatási és kereskedelmi palota. Ez koronázza meg, és ez is zárja le Zenta városépítésének termékeny időszakát.