| Az épület neve | Sonnenberg-palota |
| Mai elnevezése | ugyanaz |
| Cím | Szabadka, Đure Đakovića utca 3. |
| GPS adatok | É 46° 06′ 05.77″, K 19° 40′ 07.50″ |
| Épült | 1910-ben |
| Stílusjegyek | A szecesszió magyaros változata |
|
Tervező Építtető |
Strassburger Izidor és Gombos Lajos építészek Sonnenberg Salamon, a telek és az épület tulajdonosa, a híres szabadkai férfiszabó. |
| Műemléki besorolás | A városközpont különleges védett műemlék értékű épületeként van nyilvántartva, helytörténeti jelentőségű. |
|
Az épület eredeti funkciója Változások Mivel a telek két utcafrontra néz, 1909-ben tulajdonosa a helyi hatóságokhoz olyan kérvénnyel fordult, hogy a Kalaji Albert (ma Đure Đakovića) utca felől egy kétemeletes, míg a Korda Bódog utca felől (ma Korvin Lajos) egyemeletes épületet építene. Sonnenberg Salamon a rá következő évben egy másik kérvényt adott be, melyben Strassburger Izidor új tervei alapján a Korda utcában is kétemeletes bérpalota felépítését kérelmezte. Mindkét palotának egy-egy három szobás lakása volt emeletenként. A legszebb az első emeleti lakás volt. Mindkét épület L alaprajzú, és udvari részei összeérnek. Ez utóbbiban voltak a gazdasági helyiségek (konyha, tárolók), míg az utca felé a reprezentatív lakrészeket tájolták (szalon, ebédlő és a szobák). Ez az épület, mely díszítőelemeivel a magyar népi motívumokat Zsolnay kerámiába foglalta, egyike a legszebbeknek, amelyek a magyar szecesszió stílusában épültek Szabadkán. A pécsi Janus Pannonius múzeum ma is őrzi a díszítő motívumok rajzait, melyek alapján a kerámia elemeket elkészítették. A szabadkai szecessziós útvonal része. Ma ebben az épületben működik Magyarország Főkonzulátusa. |
|
| Az épület ismertetése, értékelemzése | |
| Városunkban, szecessziós stílusban többnyire középületek létesültek. Az építtető polgárok általában az olcsóbb és kevésbé igényes homlokzatokat választották. A díszítések vakolatból, gipszből készültek, mert a klinkertégla, a mozaikok, az ólomüvegek és legfőképp a Zsolnay-kerámia alkalmazása megnövelte volna a költségeket. Sonnenberg Salamon, az ismert divatszabó a drága és igényes homlokzattal kívánta megmutatni a városban elfoglalt státusát. Palotája merev, egyenes vonalú díszítményei és virágos motívumai szabályos geometriai alakzatokba rendeződnek. Habár ez a szerényebb küllemű épület a Raichl-paloták közvetlen szomszédságában található, mégis méltóságteljesen mutatja meg értékeit azok szabadabban szárnyaló, fölülmúlhatatlan szépségű homlokzatainak társaságában. | |
| Irodalom
Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko, Gradotvorci 1, Subotica, 2006, 120–123. Mr Aladžić Viktorija, Grlica Mirko, Prčić Vujnović Gordana, Secesijski objekti u Subotici i na Paliću, Secesija u Subotici, A szecesszió Szabadkán, Subotica, Budimpešta, 152–155. |
|
