Építtető

Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészek

 Az épület építtetője az egykori Szabadkavidéki Kereskedelmi Bank volt.

Változások

Saroképület, átriumos kialakítással, mely köré szerveződnek a belső terek. A szecessziós bérpaloták jellegzetes épülete lakó, illetve üzleti funkcióval. A földszint és a félemelet a banknak és az étteremnek adott helyet, míg az emeleten lakások voltak. Ezekbe a Korzó utcára nyíló, különleges kiképzésű, gazdagon díszített kapun keresztül lehet bejutni. A kapubejárat felett egy méhkas látható, amely a takarékosság és a szorgalom jelképe. Az utcai részben voltak a luxus-jellegű helyiségek, míg az udvar felől a mellék-, illetve a gazdasági helyiségek (konyha, tárolók, a cselédszobák, stb.). Az udvar kicsi és sötét, csak szellőztető szerepköre érvényesül. A szecesszió eme gyönyörű épülete az európai Art Nouveau European Route szecessziós útvonal része.

Ez a bankpalota Komor és Jakab munkásságában a kevésbé jelentős művek közé sorolható, azonban szépségével nem marad el legsikeresebb alkotásaiktól. Két utcára néző homlokzatát összeköti, és egységbe szervezi a lekerekített sarok, a hangsúlyos, ívelt párkányzat: olyan, mintha ki lenne hímezve növényi motívumokat ábrázoló okkersárga és kék Zsolnay-kerámiával. Ezek a végigfutó díszek és az üzlethelyiségek óriási kirakatai összefűzik a két oldalsó, zárt, kiugró rizalitot. A földszintet és a félemeletet áttörő hatalmas kirakatok övezetének áttetsző látványa könnyed, lebegő hatást kölcsönöz a palotának. A tömör falazott emeleti részt a bejáratnál látható két elegáns, karcsú oszlop támasztja, a biztonság és állandóság képzetét társítva a homlokzat látványához. A sétáló utca felőli homlokzat különös ékessége az irodákba és az emeleti lakásokba vezető díszes bejárat. A kapuzatot félkör alakú, életfát jelképező kőoszlopok emelik ki, amelyek egyúttal a Zsolnay-cserepekkel födött kistetőt is tartják.

Az épületen az elegancia és az arányok harmonikus egysége remek összhangot nyújt a színes sokféleségben sorakozó banki jelképekkel, és a Zsolnay-kerámiákba foglalt vagy plasztikusan a rózsaszín kőbe vésett magyar népi motívumokkal. Az ablakokat is hímzést idéző kerámia sorminták keretezik. A bank szimbólumai inkább az épület hangsúlyos, jól látható részein tűnnek föl. A kaptár például különböző anyagokból formálva a bejárati résznél kovácsoltvas díszítésként jelenik meg, míg a kiugró attikán már Zsolnay-kerámiából készült. A szorgosságot jelképező mókusfigurák szerényen simulnak az ablak kőszegélyébe. Érdekes motívumok az erkélytartó női szobrok.

Martinović Cvijin,Kata, Subotički opus Komora i Jakaba,Subotica 1988.

Secesija u Subotici – Szecesszió Szabadkán (urednik: Krstić, Boško) Subotica – Budapest, 2002, 39–43.

Várallyay Réka, Komor Marcell – Jakab Dezső, Budapest, 2006.

Zaštitar, zbornik zaštite nepokretnih kulturnih dobara, Subotica 2006, 186–187.

Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió,/Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.