Zsinagóga, Szeged

Az épület neve Zsinagóga, Szeged
Mai elnevezése ugyanaz
Cím Szeged, Jósika u. 6–10.
GPS adatok N 46° 15′ 13.22″, E 20° 8′ 32.15
Épült 1900–1903-ig
Stílusjegyek Eklektikus, mór és szecessziós elemekkel

Tervező

Építtető

Kivitelezők

Baumhorn Lipót (1860–1932)

Izraelita Hitközség

A fő kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak, az üvegablakok Roth Manó műhelyében készültek, mellettük Szeged számos iparosa, vállalkozása vett részt.

Műemléki besorolás Műemléki védelem alatt áll.
Az épület története, változások   

Építése óta változatlan a funkciója.

A zsinagóga felújítása folyamatosnak tekinthető. 1979–80 között volt nagyobb felújítás: rendbe hozták a tetőszerkezetet több díszmű-bádogos elem újrakészítésével, az ablakokat, a padokat, valamint a kerítést és a kapukat. Kicserélték a templom terrazzo burkolatát. 1991-ben fölszerelték a földszinti ablakok díszes rácsait, elkészült a kupola és az orgona javítása, jelenleg tart a tetőszerkezet bádogos díszítéseinek megújítása.

Az épület ismertetése, értékelemzése

Két nagyság – Löw Immánuel (1854-1944), a tudós főrabbi, az épület szellemi, vallási programjának megfogalmazója, és Baumhorn Lipót, a magyar zsinagógák kivételes tehetségű és tapasztalatú építésze – teremtő együttműködésének eredménye ez a nagyszerű épület. Kedvező időben született, a századfordulós építkezések hullámán, a városkép kialakulásának érlelő folyamatában. Amikor a szegedi zsidóság anyagi tehetőssége, találkozott a kor építészeti újításaival, a vasbetonnal, a neostílusok virágzásával, a szecesszió mindent átformáló ízlésével, s legfőképp az építészi tehetséggel. Tartószerkezete a mérnöki újítások egész sorozatát rejti, az építészi fantáziának pedig formát, méltó megjelenést az a mesteremberi, vállalkozói háttér nyújtott, amelyet a szegedi és a környékbeli iparosok, kézművesek képviseltek.

A hatalmas, kecses kupola fenséges reneszánsz és barokkos formáival Európa egyik legszebb zsinagógáját ékesíti. A kupolaszerkezetet követő ívelt elemeket, és a tetőzet nagy formáit finom csipkézetű, míves lemezdíszítések, fiatornyok, ablaknyílások szegélyezik, amelyekben többféle építészeti neostílust is fölismerhetünk. A tetődíszeken, a külső homlokzatokon a keleties hatás, a burjánzó díszítettség mór stílusra utal, amelyet itt-ott szecessziós elemek is színeznek. A homlokzat formáiban bizáncias, arab elemek is megjelennek. A századforduló építészeti divatja volt ez, itt azonban az épület szakrális szerepköre ad értelmet a keleties és az európai gyökerű stílusok ötvözésének. Ebből a sokféleségből, a mesterien kevert egyvelegből fenséges megjelenésű épület, világos szerkezetű kánon született, méltó formát adva az egekbe szökkenő kupolának.

A méltóságos megjelenésű zsinagóga további értékei a belső térbe lépve mutatkoznak meg. Kevés épületről mondható el, hogy a szerkezet, a díszítettség, a színek és fényhatások olyan pazarul hatnak egymásra, mint itt. A legfőbb látnivaló a monumentális kupolabelső, amely a világ teremtését szimbolizálja. Káprázatos látványával az egek birodalmát, a hit világát képviseli. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg virágokkal ékített, föld színét jelképező, zöldes-barnás díszítő sorától fölfelé egyre sötétedő kékjével.

A templomban nem találunk figurális ábrázolást, ezeket az izraelita hitélet előírásai tiltják. Ezt helyettesítik a pompás díszítőfestések, a remekmívű üvegablakok, amelyek a zsidó hitélet alapját jelentő tételeket dolgozzák föl növényi ábrázolásokkal, föliratokkal. Az üvegablakok csodálatos színekkel elővarázsolt látványának megalkotója Róth Manó (nem Róth Miksa). A templombelső másik fő ékessége az oltárfal. A szakrális berendezési tárgyak közül különösen szépek a menórák (gyertyatartók), és az oszlopsoros mellvédet díszítő kandeláberek.

Irodalom

Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szerk.: Gaál Endre, Szeged, 1991.

Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000. Tóth Ferenc (szerk.),O. Csegezi Mónika szócikke

Dusha Béla, Az élő zsinagóga, Szeged, 2009.

Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.

 Szeged térkép >>