A tervek 1908-ban készültek el, míg a kivitelezés 1909 márciusában kezdődött el és 1912. február 10-én fejeződött be.

 Építtető

Kivitelezők

Szabadka város

Molcer Sándor és Braucsler János vállalkozók.

Palics történelmi központjának különleges védett műemlék értékű épületeként tartják nyilván, helytörténeti jelentőségű.

Azon a helyen, ahol 1885-ben felépítették, már működött egy női fürdő. Ezt az épületet a múlt század elején, a palicsi nagy építkezések során lebontották. Közben a partot is szabályozták, kis félszigetet alakítottak ki, hogy az új fürdő épülete enyhe ovális alakot kaphasson. Az egész építmény cölöpökön állt, faszerkezetű volt. A fát szívesen használták föl a Fiatalok csoportjához tartozó építészek, mivel erdélyi motívumokból nyerték ötleteiket. A múlt század 70-es éveiben az épület süllyedni kezdett, így amikor a tavat leeresztették, majd kiszárították, sor került az épület első nagy felújítására is. A fa cölöpöket betonra cserélték, azonban a jég hatására az épület ismét süllyedni kezdett. 1985-ben kerül sor újabb felújítására. Ennek során új vizes közművet is kapott, (víz-, szennyvíz), illetve felújították az elektromos vezetékeket is. A legújabb rekonstrukció 2011-ben kezdődött és 2013 nyarán fejeződött be. A Női fürdő a palicsi szecessziós épületegyüttes része. Tervezik felvételét az Art Nouveau European Route, európai szecessziós útvonalba.

Ez a lustán elterülő épület a Palicsi-tó partján, a hölgyek számára épült strandolás céljából. Nagyon kecses, ívelt alakja a part felé zárt, a tó felé nyitott. A fürdőzőket elrejti így a kíváncsi sétálók tekintete elől. Mivel vízre épült, így csak egy kis hídon át lehet megközelíteni. A központi helyzetű bejárattól jobbra és balra öltözők vannak, ezeket a verandáról lehet megközelíteni és innen lehet a vízbe menni. A központi rész emeletes, itt öltözők voltak. A mai napig megtartotta eredeti funkcióját, fürdő jellegét, de közben kiegészült egy vendéglátó egységgel is.

Fölújítása 2013 nyarára elkészült, újból megnyílt a nagyközönség előtt, bár a tóban egyelőre tilos a fürdés.

Duránci,Béla, A Vajdasági épitészeti szecesszió, Újvidék 1983, 72-78.Martinović Cvijin, Kata, Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica 1988,61,62.

Prcić Vujnović Gordana, Velika izgradnja Palića 1902-1912., Rukovet br 4–5–6/1998, Subotica, 1998, 46–57.

Secesija u Subotici – Szecesszió Szabadkán (urednik: Krstić, Boško) Subotica – Budapest, 2002, 65–67.