Szabadkavidéki Kereskedelmi Bank palotája

Az épület neve Szabadkavidéki Kereskedelmi Bank palotája
Mai elnevezése A Putnik épülete
Cím Szabadka, Korzó 4.
GPS adatok É 46° 06′ 01.80″, K 19° 40′ 00.73″
Épült 1907-ben
Stílusjegyek A szecesszió magyaros változata
Tervezők

 

Építtető

Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészek

 Az épület építtetője az egykori Szabadkavidéki Kereskedelmi Bank volt.

Műemléki besorolás Védett műemlék
Az épület eredeti funkciója

Változások

Saroképület, átriumos kialakítással, mely köré szerveződnek a belső terek. A szecessziós bérpaloták jellegzetes épülete lakó, illetve üzleti funkcióval. A földszint és a félemelet a banknak és az étteremnek adott helyet, míg az emeleten lakások voltak. Ezekbe a Korzó utcára nyíló, különleges kiképzésű, gazdagon díszített kapun keresztül lehet bejutni. A kapubejárat felett egy méhkas látható, amely a takarékosság és a szorgalom jelképe. Az utcai részben voltak a luxus-jellegű helyiségek, míg az udvar felől a mellék-, illetve a gazdasági helyiségek (konyha, tárolók, a cselédszobák, stb.). Az udvar kicsi és sötét, csak szellőztető szerepköre érvényesül. A szecesszió eme gyönyörű épülete az európai Art Nouveau European Route szecessziós útvonal része.

Az épület ismertetése, értékelemzése

Ez a bankpalota Komor és Jakab munkásságában a kevésbé jelentős művek közé sorolható, azonban szépségével nem marad el legsikeresebb alkotásaiktól. Két utcára néző homlokzatát összeköti, és egységbe szervezi a lekerekített sarok, a hangsúlyos, ívelt párkányzat: olyan, mintha ki lenne hímezve növényi motívumokat ábrázoló okkersárga és kék Zsolnay-kerámiával. Ezek a végigfutó díszek és az üzlethelyiségek óriási kirakatai összefűzik a két oldalsó, zárt, kiugró rizalitot. A földszintet és a félemeletet áttörő hatalmas kirakatok övezetének áttetsző látványa könnyed, lebegő hatást kölcsönöz a palotának. A tömör falazott emeleti részt a bejáratnál látható két elegáns, karcsú oszlop támasztja, a biztonság és állandóság képzetét társítva a homlokzat látványához. A sétáló utca felőli homlokzat különös ékessége az irodákba és az emeleti lakásokba vezető díszes bejárat. A kapuzatot félkör alakú, életfát jelképező kőoszlopok emelik ki, amelyek egyúttal a Zsolnay-cserepekkel födött kistetőt is tartják.

Az épületen az elegancia és az arányok harmonikus egysége remek összhangot nyújt a színes sokféleségben sorakozó banki jelképekkel, és a Zsolnay-kerámiákba foglalt vagy plasztikusan a rózsaszín kőbe vésett magyar népi motívumokkal. Az ablakokat is hímzést idéző kerámia sorminták keretezik. A bank szimbólumai inkább az épület hangsúlyos, jól látható részein tűnnek föl. A kaptár például különböző anyagokból formálva a bejárati résznél kovácsoltvas díszítésként jelenik meg, míg a kiugró attikán már Zsolnay-kerámiából készült. A szorgosságot jelképező mókusfigurák szerényen simulnak az ablak kőszegélyébe. Érdekes motívumok az erkélytartó női szobrok.

Irodalom

Martinović Cvijin,Kata, Subotički opus Komora i Jakaba,Subotica 1988.

Secesija u Subotici – Szecesszió Szabadkán (urednik: Krstić, Boško) Subotica – Budapest, 2002, 39–43.

Várallyay Réka, Komor Marcell – Jakab Dezső, Budapest, 2006.

Zaštitar, zbornik zaštite nepokretnih kulturnih dobara, Subotica 2006, 186–187.

Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió,/Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.

  Szabadka térkép >>