Tervező

Építtető 

Az eredeti épület tervezője ismeretlen. A felújítások terveit Koczka Géza szabadkai építész készítette 1907-ben.

Sztojkovics Dusán (Dušan Stojković) kereskedő

Ezen a telken már 1799-ben emeletes ház állt, a város egyik legrégibb épületeinek egyike, Vitmeszer Mátyás tulajdona volt. A következő tulajdonosok sorrendben: Loncsárevics Jakov, majd 1838-ban Milinovics Jovan özvegye, utána fia Szteván. A későbbi tulajdonosok Sztojkovics Emil, Dusán és Antonije. 1895-től Sztojkovics Dusán kereskedőé az épület, aki megrendelte felújítását és a szecesszió stíluselemeivel díszíttette. A homlokzatot 2012-ben újították fel. Központi fekvése miatt egy szecessziós étterem kialakítására lenne alkalmas. Az épület stílusától idegen kovácsoltvas előtető eltávolítása célszerű volna.

Az épület eredeti funkciója

Változások

A palota földszintjén üzletek, míg az emeleten a tulajdonos pazar lakása voltak. Az épület a mai napig megtartotta eredeti, – lakó és üzletház funkcióját, – de a belső elrendezésben kisebb változtatásokat hajtottak végre.

Ez a város egyik első emeletes háza, mely a 18. század végén hivalkodón emelkedett a földszintes, falusias környezete fölé. Újabb száz év múltán már eklektikus paloták vették körül, melyektől igencsak különbözött a maga szerény homlokzatával. Mind az öltözködésben, mind az építészetben követte a divatot az akkori polgári társadalom: az épületek új homlokzatot kaptak, átalakították az épp uralkodó stílusiránynak megfelelőn. Koczka Géza tervei alapján így került sor a palota átépítésére, a mester ezzel a munkájával hódolt először a szecesszió divatjának. Alaposan megváltoztatta az épület külsejét. Az összefonódott virágmotívumok az ablakok fölött, a nagyobb méretű legyező-szerű dísz, amely a sarokerkélyt támasztja alá, a kör motívumok és az íves formák ölelkező sormintája érdekes szecessziós hatást nyújt. Pedig az épület szerkezete nem változott, megmaradt az ablaknyílások eredeti ritmusa, az arányok és a korábbi stílus lényeges elemei is érvényesülhetnek. A díszítések és a lekerekített formák meglágyították a homlokzat szigorú vonalait, minden mást változatlanul hagyva.

Dokumentacija Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici

Iványi István, Szabadka szabad királyi város története II., Szabadka, 1982.

Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko, Gradotvorci – Városteremtők 1, Subotica, 2006.