Zsidó hitközség épülete

Az épület neve Zsidó hitközség épülete
Mai elnevezése Ugyanaz
Cím Szabadka, Dimitrija Tucovića u. 13.
GPS adatok É 46° 06′ 06.01″, K 19° 39′ 54.67″
Épült 1904-ben
Stílusjegyek A szecesszió magyaros változata

Tervezők

Építtető

 

Kivitelező

Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932), budapesti építészek

A Zsidó hitközség

Az épület kivitelezője ismeretlen, az ólomüvegeket a budapesti Róth Miksa készítette, a mázas kerámia homlokzatdíszek és a tetőcserepek a pécsi Zsolnay gyárban készültek.

Műemléki besorolás 1987-óta védett műemlék
Az épület története, változások

Az épület a mai napig megtartotta eredeti funkcióját. A két világháború között imatermet alakítottak ki benne. Az épület az „európai szecessziós útvonal” része.

Az épület ismertetése, értékelemzése

Az alkotók jellegzetes stílusában megformált székház a zsinagógával és a rituális vágóhíddal egy épületegyüttesbe tartozik, esztétikai egység is. A zsinagógán alkalmazott elemek kicsit nyugodtabb formában köszönnek vissza ezen a két évvel későbbi épületen. A szerény külsővel formált homlokzat merőben különbözik az impozáns megjelenésű, s a szecesszió gyöngyszemének számító zsinagógától. Szinte díszek nélküli a homlokzat hatalmas fölülete, melyen az enyhén hullámos szegélyekkel szegett, illetve stilizált kagylóalakokra emlékeztető félkörívű ablaksorok szelíd ritmusban sorakoznak. Valójában a központi rizalit fölötti, vörös téglaszalaggal körbefont kígyózó attika a homlokzat egyedüli dísze. A két világháború közötti idő óta itt működik az úgynevezett „kis zsinagóga”.

Irodalom

Dokumentacija Međuopštinskog zavoda za zaštitu spomenika kulture u Subotici.

Duranci Béla, A Vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék 1983, 35–39.

Duranci Bela, Arhitektura secesije u Vojvodini, Subotica, 2005.

Klein Rudolf, A szabadkai zsinagóga, Szabadka 2013.

Martinović Cvijin, Kata: Subotički opus Komora i Jakaba, Subotica 1985, 34–41.

Várallyay Réka, Komor Marcell – Jakab Dezső, Holnap Kiadó, Budapest, 2006.

Szabadka térkép >>