| Az épület neve | Bérház (Vasalóház) |
| Mai elnevezése | ugyanaz |
| Ország, város, cím | Szeged, Takaréktár u. 8. – Horváth Mihály u. 9. |
| GPS adatok | É 46° 15′ 18.20″, K 20° 9′ 0.37″ |
| Épült | 1912–1913-ig |
| Stílusjegyek | Historikus-szecessziós |
| Tervező
Építtető Kivitelező |
Baumhorn Lipót (1860–1932)
Szeged–Csongrádi Takarékpénztár Rt. építtette bérházként. A vasmunkák készítője Kónya György. |
| Műemléki besorolás | Helyi védelem alatt van, városképi védettségű. |
|
Az épület eredeti funkciója Változások Története során funkciója nem változott, jól megőrződtek épületdíszei, lépcsőházának kialakítása, üvegablakai. A földszinti sarokhelyiségében ma is működik az eredetileg 1834-ben alapított Leinzinger-patika, új nevén, Széchenyi gyógyszertárként. A földszinti portálokat kicserélték jellegtelen, stílusidegen fém nyílászárókra. |
|
| Az épület ismertetése, értékelemzése | |
| A szegediek ajkán az utóbbi évtizedekben Vasalóháznak nevezett épületet az 1845-ben alapított Szeged-Csongrádi Takarékbank építtette. Alakjáról kapta nevét. Messziről szemlélve vaskos formáit, historikus épületnek vélnénk. Hivalkodón mutatós, remekmívű sarki kupoladíszével, sűrűn tagolt mozgalmas homlokzatalakításával, s a földszinti pillérek fejezeteiben a különlegességnek számító vörösréz domborításaival a szecessziós stílus egyik kései, az eklektikába visszasimuló megnyilvánulása. Tervezője rá jellemző módon a korszak többféle stílusának enged teret az épület részleteiben. Különleges vasmunkák a bejárati kovácsoltvas kapuk, az erkélyek és a változatos mintázatokkal készült korlátok. Az igényesen formált homlokzat éke a főbejáratot jelző vörösréz lámpás. A sarkon működő gyógyszertár korhű berendezése is illeszkedik az épület képéhez. További szecessziós gyöngyszemek a homlokzat épületszobrászati díszei: a komikus fejek, az indás díszekkel borított, gazdag mintázatú, faragott oszlopfők, az építészeti tagozatokban legváratlanabb helyeken fölbukkanó stilizált díszítmények. Ez az épület elegáns megjelenésével, míves részleteivel megmutatja, hogy milyen fölkészült kézműves tudás állt a századfordulón Szegedre érkezett új stílus szolgálatában. | |
| Irodalom
Csongrád megye építészeti emlékei, Szerk., Tóth Ferenc, Szeged, 2000, O. Csegezi Mónika szócikke |
|
