Tervezők

Építtető

Tóbiás László (1883–?), Pick Móric (1883–1945)

Márer Ármin terménykereskedő

Eredetileg paprikamalomnak szánt funkcióját építés közben megváltoztatták, már lakóépületként vették használatba. 1941-ben szükségóvóhelyet, 1950–51-ben szövetkezeti cipészműhelyeket alakítottak ki benne. A villába később a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára került, majd az egyetem dékáni hivatala. 2008-ban egy Szent-Györgyi Albert munkásságát bemutató emlékszobát hoztak létre az épületben.

Homlokzatának játékossága, bohókás mozgalmassága, aszimmetriája miatt a geometrikus szecesszió különös hangulatú példája ez a fölújított épület. Elkalandozhat tekintetünk a homlokzat robusztus formáinak izgalmas játékán, ahogyan egymásra következik a hengeres zárterkély, az oszlopokkal tagolt loggiás rizalit, a bástyaszerű saroktorony, följebb az ablakrésekkel áttört oromfalak és tetőtornyok sorakoznak. A homlokzat szeszélyes ritmusban váltakozó vízszintes és függőleges tagolásai határozzák meg az egymásra támaszkodó plasztikusan tagolt részleteket. A nagy formák ölelésében groteszk ízléssel alkotott bizarr maszkokat, bagolyszemeket, finom csipkézettségű, geometrikus vakolatdíszeket találunk. Figyelemre méltó a vaspántos, kovácsoltvas rácsozatú, mívesen megmunkált kapu.

Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szeged, 1991.

Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, O. Csegezi Mónika szócikke

Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.