Tervező

Építtető

Magyar Ede (1877–1912)

Schäffer Ádám vaskereskedő

Az épület funkciója változatlan maradt, lakóház és üzletház. Jellegzetes és igen gazdag szecessziós elemeit, díszítményeit a ház tulajdonosai a magas fenntartási költségek miatt az 1920-as években lebontatták. A későbbi évtizedekben az igen szép és jellegzetesen szecessziós faportálokat is eltávolították. Az épület mai állapota csak főbb építészeti tagozataival emlékeztet az egykori díszes palotára. A „Századfordulós ékkövek – tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában (DIAMOND) ” című – HUSRB/1203/212/121 azonosítószámú projekt keretén belül sor kerül az utcai homlokzatok és a tetőzet eredeti állapotnak megfelelő rekonstrukciójának megtervezésére.

Az épület mai képe mutatja meg igazán, hogy mit vesztett a szegedi városkép, amikor a múlt század húszas éveiben, a ház tulajdonosai a költséges karbantartásra hivatkozva teljesen megfosztották szecessziós díszeitől a bérpalotát. Több utcás homlokzatát egykor gazdag szecessziós ornamentika díszítette. Szép ritmusban váltakoztak rajta a mívesen formált ablakok, pilaszterek, erkélyek. Üzletportáljai híresen szép asztalosmunkák voltak. Elegáns megjelenését a fölső szint impozáns kialakítása koronázta meg: gazdagon tagolt párkányzattal, míves saroktornyokkal, tetődíszítményekkel. Díszeiből csak a sarokerkélyeket támasztó sasforma figurák maradtak meg a Fekete sas és a Nagy Jenő utca sarkán, színes festés emeli ki plasztikus megformálásukat. A „Századfordulós ékkövek” projekt részeként az utcai homlokzatok és a tetőzet eredetinek megfelelő helyreállítási tervei készülnek el.

Bakonyi Tibor, Magyar Ede, Bp., 1989