Az épület neve | Ungár-Mayer-palota |
Mai elnevezése | ugyanaz |
cím | Szeged, Kárász u. 16. |
GPS adatok | É 46° 15′ 1.99″, K 20° 8′ 46.55″ |
Épült | 1910–1911-ig |
Stílusjegyek | Szecessziós |
Tervező Építtetők Kivitelezők |
Magyar Ede (1877–1912) Ungár Benő és Mayer Áron építtette bérpalotaként. Pick Móric és Tóbiás László vállalkozásában épült. Szerkezeti tervezés: Zielinski Szilárd |
Műemléki besorolás | Műemléki védelem alatt áll. |
Az épület története, változások
1941-ben pincéjében szükségóvóhelyet alakítottak ki. A második világháború után a tágas lakásokat megosztották. 1999-ben homlokzat-és tetőfölújítási munkálatokat végeztek. |
|
Az épület ismertetése, értékelemzése | |
A kései szecesszió szegedi remeke a városképet hangsúlyosan alakító saroképület. Szertelenül mozgalmas homlokzatait a szecessziótól távolodni kényszerülő építészi fantázia szüleményének, és az eklektikához visszatérni kénytelen tervezői belátás józanságának köszönhetjük. A párkányzat és a tetőszint magasságában mutatkozik meg leginkább Magyar Ede lenyűgöző építészi fantáziája és rajongása a szecesszió iránt. Díszes oromfalakat, hagymakupolás vagy buzogányos tornyocskákat tervezett, még „csillagvizsgáló” is akad, a tetőgerinceket pedig hajóorr díszek csinosítják. Kivételes értékű, szecessziós ízléssel készült, remek bádogos munkák ezek. Az igazi csúcsteljesítmény az épület leghangsúlyosabb elemében, a pompás sarki kupola kialakításában bontakozik ki. „Ez az épület legszebb része, a hatalmas kupolaszerű saroktorony, amely virágcsokorban végződik, és amelyet a Tábor utcai kapualj leányalakjai öveznek bádogszobrokként. Erről valóban elmondhatjuk, hogy egyszerre nyugodt, finom, álomszerű és bizarr.” (Bakonyi Tibor) A szecesszió nagypolgári előkelőséggel párosult díszítő kedve hangsúlyosan megőrződött a bérpalota főlépcsőházában, és udvari körfolyosóinak mértéktartó eleganciájában. Itt mutatkozik meg az épület akkoriban még újdonságnak számító vasbeton vázszerkezete. Tágas termeivel földszintjén működött hosszú ideig a Korzó kávéház. Egykori elegáns belső tereinek hangulatát őrzi az egyik mai üzleti tér mennyezetén a különleges színvilágú szecessziós gipszstukkó. |
|
Irodalom
Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szerk.: Gaál Endre, Szeged, 1991.Bakonyi Tibor, Magyar Ede, Bp., 1989. Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, Tóth Ferenc (szerk.),O. Csegezi Mónika szócikke |
Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program >> http://www.hu-srb-ipa.com