| Az épület neve | Raichl-bérpalota |
| Mai elnevezése | NLB Bank, ill. Raichl Ferenc bérpalota |
| Cím | Szabadka, Raichl Ferenc park 3. |
| GPS adatok | É 46° 06′ 05.48″, K 19° 40′ 07.84 |
| Épült | 1904-ben |
| Stílusjegyek | A szecesszió magyaros változata |
|
Tervező Építtető |
Raichl (v. Raichle) J. Ferenc (1869–1960) építész Raichl J. Ferenc |
| Műemléki besorolás | Védett műemlék |
| Az épület története
A Raichl-bérpalota tervei már 1903-ban elkészültek, együtt a családi ház terveivel. Az eredeti terv szerint az épület magasföldszinttel épült volna, amit elutasítottak a városi hatóságok. A megváltoztatott tervek alapján a következő évben épült fel az egy emeletes bérpalota. Igazán különleges szépségű, tipikus szecessziós épület, amely egyértelműen magán viseli a tervező Raichl Ferenc kézjegyét. Homlokzatán jellemzőek a hullámzó koszorúdíszek az attikákkal, ólomüvegekkel, a tetődíszítés a gyönyörű mázas cserepekkel. Ezek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. Felvétele megtörtént az európai szecessziós útvonalba. |
|
| Az épület eredeti funkciójaVáltozások
Ez a bérpalota 1904-ben együtt épült Raichl Ferenc családi palotájával. A földszinti részben üzlethelyiségek voltak, míg az emeleten bérlakás. Ma az egész épület funkcióját tekintve irodaház, egy bank működik benne, az emeleten irodák, a földszinten a bank ügyfélfogadó része található. |
|
| Az épület ismertetése, értékelemzése | |
|
A bérpalota ugyan szerényebb méretekkel, és az alkalmazott anyagok szűkebb választékával készült, de a mellette levő reprezentatív családi palotával esztétikai egységbe forr. Homlokzata harmonikusan szerkesztett, hullámzó hatású. Zsolnay-cserepekkel födött tetővel, melyen ugyanazon geometrikus díszítmények jelennek meg, mint a családi palotán. Az ablaknyílások formálása és magassága is egyezik. Az épület aszimmetriáját hangsúlyozza a homloktérből kiugró szélső rizalit, melyet díszes torony zár le. A homlokzaton széles, hullámzó virágfonat motívum vonul végig. A díszítések olcsóbb megoldással készültek, – Zsolnay-kerámia helyett gipszből és habarcsból, – azonban ez az épület összhangját nem befolyásolja. A portálok fölismerhető motívumai, az ablakok és oszlopok formavilága, és a Zsolnay-kerámia sajátosan alkalmazott módja jól jellemzik Raichl alkotó módszerét. Ezek később fejlődtek, tisztultak, stilizálódtak és átalakulva megjelentek szegedi épületein is. |
|
| Irodalom
Duránci Béla, A Vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék 1983. Martinović Cvijin Kata, Subotički opus Ferenca J. Rajhla, Subotica 1985 .Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko, Gradotvorci 1, Subotica, 2006. Secesija u Subotici, A szecesszió Szabadkán, Subotica, Budimpešta. Bagyinszki Zoltán–Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen. 2008. |
|
