Az épület neve | Városi bérpalota |
Mai elnevezése | Városi bérpalota, a Ravel épülete |
Cím | Szabadka, Branislav Nušić u. 2. |
GPS adatok | É 46° 05′ 58.47″, K 19° 40′ 00.11″ |
Épült | 1912–1913-ig |
Stílusjegyek | Bécsi szecesszió |
Tervező Építtető |
Vadász Pál (1874–1944) építész Az épület megrendelője és beruházója Szabadka város volt. |
Műemléki besorolás | Az épület műemléki védettség alatt áll. |
Az épület története
1911-ben a város pályázatot írt ki egy városi bérpalota felépítésére. Az ismert budapesti és helyi építészek ellenében, – mint Komor Marcell, Jakab Dezső és Macskovics Titusz (Titus Mačković), – Vadász Pál, egy addig ismeretlen bajai építész nyerte meg a pályázatot. A városi főtér kialakításának idejében 1912-13-ban, a Városháza megépítése után épült fel ez az épület. Ez a kivételes, geometrikus szecesszióban épült épület az európai szecessziós útvonal, az Art Nouveau European Route része.Itt kapott helyet az ismert cukrászda, a Ravel, mely nagyon jól illeszkedik enteriőrjével e különös építményhez. |
|
Az épület eredeti funkciójaVáltozások
A város, mint saját bérpalotáját építtette meg, földszintjén üzlethelyiségekkel, az emeleteken pedig lakásokkal. Az első és a második emelet egyforma térelrendezéssel készült, mindegyik négy lakással, öt-, négy-illetve két- és három szobás lakással. A tetőtérben művész-műtermet alakítottak ki. Két liftje volt az épületnek, egy személyi és egy teher lift, és minden szükséges közművel el volt látva: villanyvilágítás, központi fűtés, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csengő és villámhárító. A palota máig megőrizte eredeti funkcióját, mint lakó- és üzletház. A földszinten és a félemeleten ma is üzlethelyiségek találhatók, cukrászda, ügynökségek, stb., míg az emeleteken irodahelyiségek és lakások. |
|
Az épület ismertetése, értékelemzése | |
Sarokrészének széles ívű megformálásával, hangsúlyos toronydíszével a főtér szembetűnő épülete ez a monumentális megjelenésű, átriumos palota. Fölépítésekor a szecesszió funkcionális, non-ornamentális irányzatának előretörését hozta a díszesebb megoldásokkal szemben. A korában újszerű homlokzatú, elegáns megjelenésű épületen elsősorban a kiugró erkélyek játékának, az ablakok kellemes ritmusának és a tetőzet játékos formálásának köszönhető a térformák harmóniája. Szigorú, nemesen egyszerű geometriai alakzatok díszítik, visszafogott formavilágú részletekkel. Ilyenek például az erkélyek alján található mozaik lapokból kirakott stilizált madarak és kovácsoltvas maszkok. Ezek mellett alig tűnnek föl a toronysisak alatti fülkékben az arany háttér elé helyezett szimbolikus épületszobrok. A homlokzatokon több szecessziós irányzat hatása ötvöződik, így például a bécsi szecesszió, Hofmann József, Otto Wagner, Gustav Klimt képviselte stílus, és a magyarországi Fiatalok törekvései. A manzárd tető ötletes kialakításánál először jelenik meg Szabadkán új szerepkörben az üveg. |
|
Irodalom
MZZSK Subotica, Zaštitar, zbornik zašite nepoktretnih kulturnih dobara, Subotica 2006, 166,167. Prčić Vujnović, Gordana – Aladžić, Viktorija – Grlica, Mirko: Gradotvorci –Városteremtők 1, Subotica, 2006, 28–33. P.Vujnović, Gordana: Gradska najamna palata, Secesija u Subotici, A szecesszió Szabadkán, Subotica, Budapest, 2002, 117–121. |