| Az épület neve | Tűzoltó laktanya |
| Mai elnevezése | ugyanaz |
| Cím | Zenta, Posta utca 12. |
| GPS adatok | É 45° 55′ 46.23″, K 20° 05′ 13.06″ |
| Épült | 1903–1904-ig |
| Stílusjegyek | A szecesszió magyaros változata |
| Tervező
Építtető Kivitelező |
Lajta Béla (1873–1920) budapesti építész
Zenta város Szabó Mátyás vezette a kivitelezési munkákat |
| Műemléki besorolás | 1975. május 14-e óta védett műemlék. Nagy jelentőségű védett műemlékké 1991-ben nyilvánították. |
| Az épület története, változások
Az épületegyüttes eredetileg is tűzoltó laktanyának épült. Három eltérő funkciójú pavilonja van, melyek szerves egységet képeznek. A két épület erősen tagolt alaprajzzal az utca szabályozási vonalán épült fel. Bennük az elnök irodája, az ülésterem, valamint a legénység pihenő terme, továbbá könyvtár és olvasóterem kapott helyet. Az udvarban megtalálható a kocsiszín, a különböző gépek raktára, a hálótermek, a megfigyelő és az ebédlő. Leghátul a különböző raktárakat találjuk, köztük a tűzoltó csövek raktárát, a nyolc ló istállóját és a szükséges kiszolgáló helyiségeket. Lajta Béla, aki a magyar szecesszió kiemelkedő alakja volt, műve ez a különlegesen szép épületegyüttes. |
|
| Az épület ismertetése, értékelemzése | |
|
A tűzoltó laktanya kicsiny épületeit a jó nevű Lajta Béla oly nagy figyelemmel és újító szellemmel álmodta meg, mintha a város legjelentősebb palotájának tervezésével bízták volna meg. A három épületből álló laktanyát, a szecesszió mestereire oly jellemző leleményességgel helyezte el a telken. Az utcafront tengelyére két azonosan elhelyezett épület került, melyek középrésze fokozatosan befelé húzódik, mögöttük van a szigorúbban formált tűzoltószertár. A földszintes épületegyüttesnek játékos elrendezésű kígyózó vakolatszalagok adnak határozott karaktert, melyek az oromzaton szív alakú stilizált formákat alkotnak. Ezek a hullámos futású vakolatszalagok fonják körbe az ablakokat, szegélyeket, beleolvadnak a lábazatba, még jobban hangsúlyozva a fölszabadult formák jelenlétét. Az épületek Lechner Ödön hatását tükrözik, különösen a kettős szegélyek enyhén hullámzó alkalmazása, és a szív alakú motívumok beleszövése a homlokzat felületébe. |
|
| Irodalom
Duránci, Béla, A Vajdasági építészeti szecesszió, Újvidék 1983, 39-43. Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre, A századforduló magyar építészete, Békéscsaba 1990, 130. MZZSK Subotica, Zaštitar I – zbornik zaštite nepokretnih kulturnih dobara, Subotica 2006,112,113. Valkay Zoltán, Zentai építészete, Újvidék, Zenta, 2002, 242, 278-284. Vámos Ferenc, Lajta Béla, Budapest, 1970, 28-29. Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008. |
|
Zenta térkép >>
