Magyar Általános Hitelbank palotája

Az épület neve Magyar Általános Hitelbank palotája
Mai elnevezése ugyanaz
Cím Szabadka, Köztársaság tér 2.
GPS adatok É 46° 06′ 01.54″, K 19° 39′ 54.67″
Épült 1911–1912-ig
Stílusjegyek Bécsi geometrikus szecesszió

Tervező

Építtető

Hajós Alfréd (1878–1955) építész

Az egykori Magyar Általános Hitelbank
Műemléki besorolás A városközpont különös értékű, védett, helytörténeti jelentőségű műemlék épületeként tartják nyilván.

Az épület eredeti funkciója

Változások

Bankpalotaként épült. A földszinten és a félemeleten a bank irodái kaptak helyet, míg a következő két szinten (valószínűleg a bank tisztviselői számára) bérlakások voltak. Ez a monumentális palota részben megtartotta eredeti funkcióját: ma üzletház, a földszinten üzlethelyiségek vannak, míg a három másik szinten ma is lakások találhatók.
Az épület ismertetése, értékelemzése

A bank palotája a városháza körüli szecessziós tér kialakításakor épült, rendeltetéséhez illő tekintélyes méretekkel. Kétemeletnyi tömegével, reprezentatív küllemével egyúttal magassági változást is hozott a városképbe. Ez a törekvés folytatódott, mikor fölépült a szemközti bérpalota, de a múlt század harmincas éveiben már megállt ez a folyamat. A bank épületének lekerekített sarokrésszel kiképzett, folyamatos homlokzata a Köztársaság tértől indul és a Jován Nenád cár térig húzódik. Masszív tömege egyetlen nagy ív, középső szakasza zártabb, míg két oldalsó földszinti övezete a nagyméretű portáloknak köszönhetően könnyedebb hatású.  Bankpalotához méltó az eleganciája is, amely a félemelet széles övén átmetsződő pillérek és nagy ablaknyílások hangsúlyos függőlegeseiből és nyugodt ritmusából következik.
Irodalom

Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre, A századforduló magyar építészete, Békéscsaba 1990, 61.

Secesija u Subotici, A szecesszió Szabadkán, Subotica, Budimpešta

  Szabadka térkép >>