Építtető

Kivitelező

Az épület megrendelője Zenta város tanácsa volt.

Szeila Antal budapesti vállalkozó, 1906-ban Zentán működő műhelye volt.

A kétemeletes Városháza a város közigazgatási és kereskedelmi központjaként épült fel és a mai napig eredeti funkcióját tölti be. 1914-ben birtokba vették a hivatalok. Az U-alakú épület három szárnyból áll, míg a negyedik oldalát egy alacsonyabb épület zárja, ezt üzletek számára építették. Benne ma is kereskedelmi egységek működnek. A tér felé eső központi részben található a díszterem, és a városi közigazgatás más reprezentatív helyiségei. Az oldalsó szárnyakban a városi történelmi levéltár dolgozik, valamint a posta és a telekkönyvi hivatal.

Zenta monumentális központi épületének megjelenését nagysága, funkcionális szerkezete, és négy épületszárnnyal keretezett központi udvara határozza meg. Kiegyensúlyozott ritmusban rajzolódnak ki az emeleti ablakok és pilaszterek, melyek két szinten húzódnak végig, nagyvárosi arányokat és szellemiséget közvetítve. Az épület monoton és szigorú rendben alakított homlokzatának dinamikát kölcsönöznek a földszinten található üzlethelyiségek boltozatos kirakatai, a központi kiugró rész és a meglepő megoldással, az oldalsó traktusba helyezett torony. A kiugró középső épületelem földszinten lévő árkádjaival, hangsúlyos, oszlopszerű díszítésével, lépcsőzetes kialakítású kupolájával olyan, mintha megválni készülne a nehéz, masszív épülettömbtől. Ez a meghatározó rész fogadja magába az igen látványosan kialakított főlépcsőházat, és a világos és elegáns közgyűlési termet, a városháza legfontosabb helyiségét. Különleges megjelenésű, oszlopok gazdag játékával színesített az épület négyzet alapú hatalmas tornya, melynek lépcsőzetes csúcsa messziről látszik.

MZZSK Subotica, Zaštitar I – zbornik zaštite nepokretnih kulturnih dobara, Subotica 2006, 110, 111.Valkay Zoltán, Zenta építészete, Fórum kiadó, 2007